rossi

השירים אשר לשלמה

Salamone Rossi (1570 – c.1630)

Zsoltárok, himnuszok, énekek („Hashirim asher lish’lomo” =  „Salamon énekei”, 1622)
Hangszeres darabok (Libri de varie sonate, sinfonie  e gagliarde, 1607, 1608, 1613, 1622)

A:N:S Chorus  (Opicz József, Philipp György, Kéringer László, Czier Zoltán, Ujházy Márton, Mizsei Zoltán, Koncz András, Benkő Pál),  vezényel Bali János
Borsos Ágnes és Varga Ferenc — hegedű, Koltai Katalin — lant, Pétery Dóra — orgona

 

Barekhu — ima, a3   ברכו

Áldd az Urat, ki áldott! Áldott légyen az Úr, ki áldott, örökkön örökké!

Sinfonia prima (1613)

  1. zsoltár, a4   על נהרות בבל

1 Babilon folyóvizeinél, ott ültünk és sírtunk, mikor a Sionról megemlékezénk. 2 A fűzfákra, közepette, oda függesztettük hárfáinkat, 3 Mert énekszóra nógattak ott elfogóink, kínzóink pedig víg dalra, mondván: Énekeljetek nékünk a Sion énekei közül! 4 Hogyan énekelnők az Úrnak énekét idegen földön?! 5 Ha elfelejtkezem rólad, Jeruzsálem, felejtkezzék el rólam az én jobbkezem! 6 Nyelvem ragadjon az ínyemhez, ha meg nem emlékezem rólad; ha nem Jeruzsálemet tekintem az én vígasságom fejének! 7 Emlékezzél meg, Uram, az Edom fiairól, akik azt mondták Jeruzsálem napján: Rontsátok le, rontsátok le fenékig! 8 Babilon leánya, te pusztulóra vált! Áldott legyen aki megfizet néked gonoszságodért, amelylyel te fizettél nékünk! 9 Áldott legyen, aki megragadja és sziklához paskolja kisdedeidet!

  1. zsoltár, a4 אלהים השבנו

4 Oh Isten, állíts helyre minket, és világoltasd a te orcádat, hogy megszabaduljunk. 8 Seregek Istene, állíts helyre minket; világoltasd a te orcádat, hogy megszabaduljunk! 20 Seregek Ura, Istene! állíts helyre minket; világoltasd a te orcádat, hogy megszabaduljunk!

Keter yittenu lakh — kedusa, a4  כתר יתנו לך

Koronát fognak néked adni a fenti seregek, együtt a lenti csoportokkal. Együtt fogják megháromszorozni szentségedet, amint prófétád mondotta: „és kiáltottak egymásnak, mondván: szent, szent, szent a seregek Ura, dicsősége betölti a földkerekséget”. Dicsősége betölti az egész világot, szolgái kérdezik egymástól: „hol a helye az ő dicsőségének?” Felejenek mások az áldást mondván: „áldott az Úr dicsősége az ő helyéről”. Helyéről Ő népéhez forduljon, kik hirdetik nevének egységét este és reggel, szüntelen. Kétszeres szereteből, mondván: „Halld Izrael, az Úr a mi Istenünk, az Úr egy”. Egy a mi Istenünk, ő a mi atyánk és királyunk és megváltónk. Minden élő szeme láttára hadd halljuk meg újra az ő kegyelméből: „hogy Istenetek legyek, én vagyok az Úr, a ti Istenetek”. Szent írásaiban megíratott, hogy mondassék: „az Úr örökké fog uralkodni, Sion, a ti Istenetek, minden nemzedéken át; dicsérjétek az Urat!”

  1. zsoltár, a4 הלליה הללי נפשי

1 Dicsérjétek az Urat! Dicsérd én lelkem az Urat! 2 Dicsérem az Urat, amíg élek; éneklek az én Istenemnek, amíg vagyok. 3 Ne bízzatok a fejedelmekben, emberek fiában, aki meg nem menthet! 4 Kimegyen a lelke; visszatér földébe, és aznapon elvesznek az ő tervei. 5 Boldog, akinek segítsége a Jákób Istene, és reménysége van az Úrban, az ő Istenében; 6 Aki teremtette az eget és földet, a tengert és mindent, ami bennök van. Aki megtartja a hűségét örökké; 7 Igazságot szolgáltat az elnyomottaknak, eledelt ád az éhezőknek. Az Úr megszabadítja az elfogottakat. 8 Az Úr megnyitja a vakok szemeit, az Úr felegyenesíti a meggörnyedteket; szereti az Úr az igazakat. 9 Megoltalmazza az Úr a jövevényeket; árvát és özvegyet megtart, és a gonoszok útját elfordítja. 10 Uralkodni fog az Úr örökké, a te Istened, oh Sion, nemzedékről nemzedékre! Dicsérjétek az Urat!

  1. zsoltár, a5   למנצח על הגתית

1 Az éneklőmesternek a gittithre; Dávid zsoltára. 2 Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön, aki az egekre helyezted dicsőségedet. 3 A csecsemők és csecsszopók szájával erősítetted meg hatalmadat a te ellenségeid miatt, hogy a gyűlölködőt és bosszúállót elnémítsd. 4 Mikor látom egeidet, a te újjaidnak munkáját; a holdat és a csillagokat, amelyeket teremtettél: 5 Micsoda az ember mondom hogy megemlékezel róla? és az embernek fia, hogy gondod van reá? 6 Hiszen kevéssel tetted őt kisebbé az Istennél, és dicsőséggel és tisztességgel megkoronáztad őt! 7 Úrrá tetted őt kezeid munkáin, mindent lábai alá vetettél; 8 Juhokat és mindenféle barmot, és még a mezőnek vadait is; 9 Az ég madarait és a tenger halait, mindent, ami a tenger ösvényein jár. 10 Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön!

  1. zsoltár, a5 שיר המעלות אשרי כל ירא הי

1 Grádicsok éneke. Mind boldog az, aki féli az Urat; aki az ő útaiban jár! 2 Bizony, kezed munkáját eszed! Boldog vagy és jól van dolgod. 3 Feleséged, mint a termő szőlő házad belsejében; fiaid, mint az olajfacsemeték asztalod körül. 4 Ímé, így áldatik meg a férfiú, aki féli az Urat! 5 Megáld téged az Úr a Sionról, hogy boldognak lássad Jeruzsálemet életednek minden idejében; 6 És meglássad fiaidnak fiait; békesség legyen Izráelen!

Sinfonia quartadecima (1607)

  1. zsoltár, a3;  Sinfonia seconda (1607)
  1. zsoltár, a6
  1. zsoltár, a6   אודך כי עניתני

21 Magasztallak téged, hogy meghallgattál, és szabadításomul lettél! 22 A kő amelyet az építők megvetettek, szegeletkővé lett! 23 Az Úrtól lett ez, csodálatos ez a mi szemeink előtt! 24 Ez a nap az, amelyet az Úr rendelt; örvendezzünk és vígadjunk ezen!

’Eftah na szefatai — himnusz (Bolognai Matteo ben Isaac), a7   אפתח נא שפתי

Nyíljanak meg ajkaim, víg dallal felejenek: az élő Istennek akarok énekelni a frigyláda körmenetében.

1„Dicsértnek” akarom szólítani Istent, hisz akarata a mi megváltásunk; mikor a megváltó Sionba érkezik, hangos szóval fogunk kiáltani: az élő Istennek akarok énekelni a frigyláda körmenetében. 2Nyisd meg, kérlek a földet a megváltásra, fülelj az elnyomott imájára, óvd meg Izraelt, és a néma nyelve dalra fakadjon: az élő Istennek akarok énekelni a frigyláda körmenetében. 3Add, hogy újra az élő Isten, a mi megváltónk fogjai legyünk; megadjuk, mit megfogadtunk, s Áron jóvátételt fog adni. Az élő Istennek akarok énekelni a frigyláda körmenetében. 4Szórassanak szét a te ellenségeid, Isten, és híveid örvendezve énekeljenek: a napon, melyen perbe szállsz, visszatérnek majd erődödbe. Az élő Istennek akarok énekelni a frigyláda körmenetében. 5Igen, megváltva halunk meg, velünk az istenek Istene; várát és hatalmát a mi javunkra erősíti meg. Az élő Istennek akarok énekelni a frigyláda körmenetében. 6Istenem, légy erősségem, s a bánat és szomorúság múltával úgy akarunk énekelni, amint megmondatott „így volt ez a frigyláda menetében”. Az élő Istennek akarok énekelni a frigyláda körmenetében. Nyíljanak meg ajkaim, víg dallal felejenek: az élő Istennek akarok énekelni a frigyláda körmenetében.

’Ein keloheinu — himnusz, a8   אין כלהינו

1 Senki sem olyan, mint a mi Istenünk, senki sem olyan, mint a mi Urunk, senki sem olyan, mint a mi Királyunk, senki sem olyan, mint a mi Megmentőnk. 2 Ki olyan, mint a mi Istenünk? Ki olyan, mint a mi Urunk? Ki olyan, mint a mi Királyunk? Ki olyan, mint a mi Megmentőnk? 3Hálát adunk Istenünknek, hálát adunk Urunknak, hálát adunk Királyunknak, hálát adunk Megmentőnknek. 4Áldott legyen Istenünk, áldott legyen Urunk, áldott legyen Királyunk, áldott legyen Megmentőnk. 5Te vagy a mi  Istenünk, te vagy a mi  Urunk, te vagy a mi  Királyunk, te vagy a mi  Megmentőnk.

Yigdal ’elohim hai — himnusz (Római Daniel ben Judah) a8  יגדל אלהים חי

Magasztaltassék és dicsértessék az élő Isten; ő létezik és nincs szó az ő létére. Ő egy, de egyetlen egy sem olyan, mint az ő egysége. Ő rejtett, és nincs határa egy-voltának. Nem hasonlít testre, és nem is test; semmihez sem fogható az ő szentségében. Előbb volt minden teremtménynél, ő volt az első, és kezdetének nincs kezdete. Ő a mindenség ura; ki minden teremtményének megmutatja nagyságát és fennségét. Jövendöléseinek bőségét adta ő válsztottainak az ő fényességére.  Mózes óta nem volt próféta Izraelben, ki az ő orcáját látta volna. Az igazság törvényét adta az Isten népének, az ő házhoz hűséges prófétái szája által. Isten nem változik, nem cserélődik, hűsége minden időkre megmarad. Figyeli és tudja titkainkat, minden dolog végét és eredetét. Megjutalmazza az irgalmas szívűt tettei szerint, megbünteti a gonoszt gonoszságáért. Elküldi az idők végén a Messiást azok üdvözülésére, kik a véget, az ő megváltását várják. A holtat feltámasztja Isten nagy irgalmában: dicsőségének neve áldassék mindörökké!

Sinfonia decima (1608)

Lemi ’ehpots — esküvői óda (vsz. Leon Modena), a8    למי אחפוץ

Kinek is adhatnék tiszteletet? Bizony, annak a léleknek, ki férfiként egy hajadonnal házasságra lép. Mielőtt kincstárában Isten megformált egy lelket, már elrendelte helyét, társát kijelölte. A társra vágyó férfiért fog élni: ellene nem tesz, hacsak az ki nem hozza sodrából. Bizony, nagy a vagyona annak, ki mindenét eladja, hogy hitvesét magáénak tudhassa: hisz a lánnyal a bölcsességet vásárolta meg. Hogy elnyerje a tudás fiainak bőséges dicséretét, kapzsi sem lesz, ki előtt is jutna vele előbbre? Megértő felesége megosztja kenyerét, s bárányhoz válik hasonlóvá: a nyíráskor csendben marad. Az ilyen ember arra rendeltetett, hogy feleségét önmagánál többre becsülje, és felesége oltalomra leljen szárnyai alatt és háza fölébe emelkedjen. A népek látni fogják becsületüket napról napra, és, hogy egyesülve miként őrizkednek a gonosz dolgoktól. A feleség epekedése bizony a férjére irányul, s ezért a férj az, ki őt mintha a semmiből megalkotná és megformálná; kormányozza őt és vágyát felcsigázza. A feleség így örömmel építi házát, viszály és harc nélkül.

Mindenható Isten, áldd meg barátaimat, mindörökké, szünet nélkül, vég nélkül, minden időkben.

Sonata quinta (1622)

Hashkivenu — esti ima, a5   השכיבנו

Add Urunk, Istenünk, hogy békében nyugodjunk el. Add, királyunk, hogy életre és békére ébredjünk. Terjeszd fölénk békességed menedékét. Védj meg minket. Javíts meg minket jótanácsaiddal. Védj meg minket szent neved javára. Szabadíts meg ellenségeinktől: ragálytól, kardoktól, éhinségtől, kétségbeeséstől és sóhajoktól. Zúzd össze a Sátánt előttünk és utánunk. Őrizd kimenetelünk és bejöttünk, mostantól midörökké. Terjeszd fölénk békességed menedékét. Áldott vagy, Urunk, ki kiterjeszted békességed menedékét fölénk és Izrael egész népére és Jeruzsálemre.