együnk virágot!

Galagonya! Amikor bimbós, épp nyílik, akkor letépünk egy csokornyi apró fehér galagonyavirágot (mindig együtt nő egy tucatnyi, mint a képen), és a zápfogaink közt lassan morzsolgatva cseppenként élvezzük a nyelvünkre szivárgó nektárt.

Ibolya! tegyük zöldsalátára; persze, nem harapós, fokhagymás öntet, hanem mézes-málnaecetes társaságába, esetleg vékony alma-szeletek moderációja is jól jön.

Vadrózsa! eszegessük a szirmokat, mint az akácvirágot! A finnek lekvárt is főznek a húsos lila rózsaszirmokból.

Kurtágy György (1926–): Virág az ember (… ölelkező hangok)