kisgömböc

A képen feleségem zseniális desszertje látható: fillérekért vettünk egy pályaudvari zöldségesnél török datolya- füge- és sárgabarackpasztát;  összekeverte tömény csokoládékrémmel, darált mogyoróval és napraforgómaggal; s a mogyoró-szemcséktől csillagos éjfekete pépből gyúrt kis golyókat kókuszreszelékbe hempergette.

Ettem, ettem — gyönyörködve az ízben — egyik aprócska gömböt a másik után — és persze mi más jutott volna az eszembe, mint a kisgömböc. Ki is mondtam, és persze felmerült a vacsorai beszélgetésben, hogy nagy és általános kérdés, hogy vajh’ végül a’ Kisgömböcnek a sok befalt minden közül bármi is torkán AKAD-É? MI Arra jutottunk, hogy nem biztos… Lehet, hogy Őkelme végső soron több, mint kis- vagy akár nagygömböc: fekete lyuk, és vagy van Hawking-sugárzás, vagy nincs (azóta olvastuk, hogy van — de kérdés, milyen időtávlatban jelent vigaszt, mi még megérjük-é). A sötétség megléte mindenesetre nem nagyon kérdéses: bizony, fekete ez a massza, fekete — „napraforgó” és „kókusz” ide vagy oda.

>>>>>