A recept (vény) egy beadvány, ami alapján elkészül valami.  Ilyen például az építészetben az engedélyezési terv, ami jóváhagy a beruházó, és amire igent mond az építészeti hatóság. Azután elkezdődik a kivitelezés (hogy a kivitelezési terv részletesebb, mint az engedélyezési, az nem tartozik ide), és az addig papíron, néhány nézeti, alaprajzi és keresztmetszeti rajz formájában elképzelt tömeg megtestesül, és különféle nézőpontokból különböző hatást tesz. A párhuzamosok összeborulnak, s a terven a mindkét oldalról légiesen kecses látványú sarokról megépült állapotában kiderül, hogy átlósan felfelé nézve maga a ránk telepedő nyomasztás. Egy-egy látvány brutális formátlansága először talán megdöbbent, de azután a körülmények szorítása miatt mégiscsak megvesszük a lakást abban a fura mértani testben: lassan belenövünk, életünk beleidomul, és megszeretjük végül, vagy épp ellenkezőleg, feszítő gyűlölet ural el. Pár éve Nádas Péter tartott nyilvános felolvasást új, akkor még kiadás előtt álló háromkötetes regényéből, és egy olyan részt olvasott fel, amiben a Palatinus-házakat, gyerekkorom kedvessé vált színhelyét szidta. Az esemény után lehetett beszélgetni egy kicsit, rá is kérdeztem, de még hevesebb, kifejezetten indulatos ellenreakciókat kaptam, kiderült, hogy ő is lakott azokban az épületekben. A házakat az Ybl-tanítvány Vidor Emil (1867–1952) tervezte, akinek az akkor új skandináv bérház-stílus mellett az elképesztően elegáns, franciás palota-szecesszió is a tollában volt; építészmérnöki tevékenysége mellett/után pedig számos nyelven beszélő nyelvészként és a Filharmóniai Társaság zenekarának hegedűseként is működött.

A zenében sajnos szintén nagyon gyakori, hogy amikor a hangok tömege a fül világába lép, akkor a partitúrában remekül kinéző kompozíció aránytalannak, esetlennek, gyengének tűnik. Viszont a zenének van egy nagy előnye: hogy ott az előadó, akin sokkal több múlik, mint az építkezésben a kivitelezőn. Az előadó „interpretátor”: s ez a szó az „inter”, azaz közte és a „pretium”, azaz érték szavakat rejti. És ez a köztes értékelő pozíció lehetővé teszi a kotta megelevenedésében a forma valódi létrejöttét. Azt, hogy az előadás tényleg formát teremtsen, bizonyítva a kottát. Nem csatolok ide semmilyen zenét, nehogy zeneszerző vagy előadó megbántva érezhesse magát; csak azt ajánlom, amikor hallgatunk valamit, akkor képzeljük el — esetleg nézzük is meg — milyen volt a kottapapíron, „engedélyezési terv” formájában — amit a zenekar vezetése megvett előadásra és a karmester kezébe adott. Viszont, innen számos eredeti építészeti tervdokumentáció letölthető: remek szórakozás a google mai utcaképeivel összevetni a régi sárgult rajzokat.