krunyó

Anyám nagy örömét lelte a piaci zöldségvásárlásban; és különösen vonzódott az apró szemű, ritka fajtákat képviselő almákhoz és őszibarackokhoz. Ezek ízanyaga sokkal komplexebb a tökéletes látványt adó nagy mosolygósaknál — de hát érettebb személyiség kell  szépségük értő felfogásához. A paprikákból a későnyári, vékony és pattanós húsú, az ősz közeledte miatt furcsán kiérettekért lelkesedett. A keserű és édes íz felülmúlhatatlan elegyét lehet itt érezni, és a porcosan, pattanósan törő zöldség-hús szájbanvaló állag-élvezete is páratlan. Anyám ‘jó kis krunyó‘ névvel illette a kis görcsös paprikákat. Hogy ez a szó honnan is jött, már valószínűleg sosem fogom megtudni. Semmi köze a krumplihoz, bár a német ‘krumme’ szó ott lehet felmenői között.

Nade zenét! A Krummhorn a 16. század varázslatos hangú nádsíőos hangszere. a nagy nyomdász, Susato állítólag annyira szerette a hangját, hogy boltjának cégére is krummhornokat ábrázolt.