contrapposto
a nyugati zene négy belső konfliktusa

Fogas kérdés, hogy mit is jelent „megérteni” a zenét (sokak számára már az is kétséges, hogy kell-e egyáltatán érteni, van-e benne bármi megértenivaló). Sorozatunban a megértés egy aspektusaként a zenetörténet négy alapvető ellentétét vesszük szemügyre: kettő közölük a zene mibenlétét és társadalmi szerepét érinti, kettő pedig a két legnevezetesebb modernitás-vitáról szól.

1
szó és szavak nélküli ujjongás
Ágoston alleluia-kritikája: külső cenzúra és zenei érzéketlenség vagy belső kritika a páli „értelemmel énekelek” jegyében? — Surányi László előadása
Párhuzamos univerzumok: középkori monódia a gregoriánon kívül  —  koncert

[Szent Ágoston (354-430) a 99. zsoltárhoz írott magyarázatának negyedik bekezdésében az éneklés szavak nélküli szakaszairól szól, s ezzel kapcsolatban érzelemről és megértésről, helyes és helytelen ujjongásról beszél. Szavainak elemzése a zene egy belső ellentmondását tárja fel, s rajta keresztül mibenlétének, önállóságának, bölcselethez és valláshoz fűződő viszonyának ma is aktuális kérdéseihez vezet.]

2
három és kettő
Jacobus Leodiensis szemben Philippe de Vitryvel — Bali János előadása        [sillabusz]    [a forrás]
Roman Fauvel — Mizsei Zoltán, Kéringer László, Gavodi Zoltán, Varga Ferenc koncertje     [mese képekkel]

[Philipp de Vitry nevéhez köti a hagyomány azt az 1320 körül keletkezett, Ars Nova című traktátust, mely a notáció reformján keresztül Machaut művészetének, és rajta keresztül az egész reneszánsz zenének egyik alapja lett. Újszerűségének legfontosabb pontja, hogy a páros metrumot a páratlannal egyenrangúnak tekinti; s ezzel kivívta a kora legnagyobb terjedelmű zeneelméleti munkáját megíró zenetudós ellenszenvét. Jacobus művének utolsó, hetedik könyve szenvedélyesen száll szembe az újításokkal. Az előadáshoz kapcsolódó koncerten a Roman Fauvel zenei betéteiből hangzik fel egy csokorra való. E 14. század eleji verses regény főhőse egy ló, akinek neve a főbűnök kezdőbetűiből van összegyúrva, s nagy karriert fut be, magas egyházi méltóságra jut. A versekhez írt dalok között találhatók Vitry leghíresebb művei, ugyanakkor a Jacobus által dicsért régi stílus is képviselteti magát.]

3
disszonancia és harmónia
Artusi megtámadja Monteverdit — Bali János előadása
„Cruda Amarilli”: madrigálok a reneszánsz és a barokk határán  — Bárány Péter, Gavodi Zoltán, Mizsei Zoltán, Kéringer László, Benkő Pál és Koltai Katalin koncertje

[Giovanni Maria Artusi bolognai kanonok, korának meghatározó zenetudósa 1600 körül két könyvet  is szentelt „a modern zene” tökéletlenségének bemutatására. Első könyvében Monteverdi Cruda Amarilli kezdetű madrigálját állítja pellengérre szokatlan harmóniái miatt. A pengeváltásból egy éveken át tartó konfliktus kerekedett: Monteverdi 5. madrigálkötetének előszavában reagált Artusi vádjaira, és egy könyv megírását ígérte. Artusi erre álnéven publikálta újabb ellenvetéseit, melyre Monteverdi fivére válaszolt a Scherzi musicali utószavában. Artusi utolsó, e témában írott könyvéből (1608) azt is megtudjuk, hogy a vita nem csupán nyomtatásban, hanem (azóta sajnos elveszett) levelezésben is izzott. Az előadást követő koncerten Monteverdi újszerű, Artusi fülét bántó darabjai a kanonok által kedvelt hagyományosabb zenék közé ágyazva szólalnak meg.]

4
véletlen és meghatározottság
Pierre Boulez és John Cage levelezése Bali János előadása   [vetítés]
Boulez és Cage — Borbély László (zongora), Ittzés Gergely (fuvola) és Bali János (elektronika, zöldségek) koncertje

[A második világháború utáni zeneszerzés két különösen fontos alakja az ötvenes években hosszas levelezést folytatott, mely az új zene alap-kérdéseit érinti. Míg Boulez a szerializmusból indult ki és rendkívül összetett szerkezeteket alkotott, addig Cage a kompozíció szabad formáit kereste és a véletlen izgatta. Az előadást követő koncerten a két nagy komponista művei szólalnak meg.]