Bali János és az A:N:S chorus sorozata a BMC könyvtárában, 2020.
„Ez a rejtélyeskedés és és furfangoskodás tetőpontját éri el Ockeghem és kortársai műveiben. […] Ami Dufaynál csak eszköz, az itt cél lesz, amelyhez a fülnek semmi köze, mert nem a zenei ízlés követelménye, hanem elméleti spekulációk eredménye. […] Mindezen mesterkedéseknél a fül húzza a rövidebbet.” (Kacsóh Pongrác: „A zene fejlődéstörténete”. A Művészet könyve, Athenaeum, Budapest, 1909., 614–615. oldal)
Johannes Ockeghem (c. 1410 – 1497) a reneszánsz zene egyik legnagyobb, de mindenképp legrejtélyesebb alakja volt. A halálára írott lamentók azt mutatják, hogy a következő generáció apa-szerű mesterét látta benne – miközben minden arra utal, hogy ő maga volt a függetlenség, fantázia és irracionális szabadság. Előadás- és koncertsorozatunk az ő művészetét, személyiségét és életét járja körül.
1
- január 11.
Hagyományok elején – Bali János előadása
A reneszánsz misekompozíciók a bécsi klasszikus szimfónia műfajához hasonló corpust képeznek: többtételes, félórás darabok; koruk legkomplexebb, legnagyobb technikai követelményeit és legnagyobb előadóapparátusát kívánó alkotásai. A műfaj a 15. század első felében bontakozott ki, és kialakulásában, alapvető vonulatainak formálásában Ockegehem is a meghatározó egyéniségek egyike volt.
Missa L’homme armé, Missa caput – az A:N:S Chorus koncertje;
Patay Péter, Kéringer László, Czier Zoltán, Benkő Pál
2
- február 8.
Notáció, kódexek – Bali János előadása
Ockeghem műveinek többsége a minden bizonnyal a németalföldi „Alamire” műhelyben készült Chigi-kódexben maradt fenn. E kézirat illusztrációit tekintve is egyedülálló; részletes tanulmányozása ugyanakkor Ockeghem és kora notációs, sőt kompozíciós problémáinak is a mélyére vezet.
Missa Au travail suis, Missa Fors seulement – az A:N:S Chorus koncertje
Hegyi Barnabás, Patay Péter, Nagy Bertalan, Ujházy Márton, Koncz András, Benkő Pál
3
- február 29.
Az alapproblémák kutatása – Bali János előadása
Ockeghem hírnevét – de a Kacsóh Pongrácnál is előkerülő alaptalan rossz hírét mindneképp – annak köszönheti, hogy zeneszerőként nem „normál tudományt” (Kuhn), hanem az érvényes paradigmák megkérdőjelezését tekintette elsődlegesnek. Ez az attitűdje leginkább azokban a miséiben kerül előtérbe, amelyekben tonalitás és metrika, a szent Ágoston által a zene legmélyebb, az isteni szférába vezető lényegének tekintett két alap-dimenzió átértékelését végzi el.
Missa cuiusvis toni: a Sanctus három tónusban; Missa prolationum – az A:N:S Chorus koncertje
Patay Péter, Fehérváry Pérer, Ujházy Márton, Benkő Pál
4
május 16.
Az udvari kultúra labirintusa – Bali János előadása
Ockeghem dalai a francia-burgundi udvari kultúra legizgalmasabb darabjai közé tartoznak. Miközben titkos kompozíciós trükköktől hemzsegnek, hangulatuk páratlanul sűrű, édesen érzéki, borzongatóan különös. Valószínűleg szövegeik egy része is Ockeghemtől származik.
Chansonok – az A:N:S Chorus koncertje
Gavodi Zoltán – ének; Bali János – furulya, Varga Ferenc – brácsa, Szurgyi Gergely – gitár, Kallai Nóra – viola da gamba
sillabusz (fordítások) vetites koncert
a koncert műsorának kottái (a legfőbb források facsimiléi):
1 Ma bouche rit (Nivelle ch.)
2 Ma maitresse (Wolffenbüttel ch.)
3 S’elle m’amera (Nivelle ch.)
4 Prenez sur moi (Copenhagen ch.)
5 L’autre dantan (Dijon ch.)
6 Ut heremita solus (Petrucci: Motetti C, 1503)
7a Fors seulement l’actente (Dijon ch.)
7b Fors seulement contre (PBN 2245)